Martonyi: Magyarország felül fogja vizsgálni a médiatörvényt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság"Magyarország felül fogja vizsgálni a médiatörvényt, és olyan megoldást talál, amely mindenki számára kielégítő lesz" - közölte Martonyi János külügyminiszter újságírókkal szerdán Brüsszelben.
Martonyi az Európai Parlament külügyi bizottságánál tett látogatása után nyilatkozott a médiatörvényről.
A magyar külügyminiszter szerint az Európai Bizottság "útmutató jellegű" levelet küldött a témában a magyar kormányhoz.
A médiatörvényben illetékes holland biztos, Neelie Kroes három kifogást talált a sokat támadott magyar törvényben. A magyar kormány egy héten belül ígért választ a brüsszeli kifogásokra.
A magyar médiatörvényt itthon és külföldön is heves kritikák érték december 21-i elfogadása óta. Több európai kormány is rosszallását fejezte ki, túl szigorúnak ítélve a sajtó felügyeletét.
Orbán Viktor december 23-án még közölte, hogy a kormánynak esze ágában sincs változtatni a törvényen. Január 7-én, a kormány és az Európai Bizottság találkozója után Orbán már azt mondta, hogy elvben kész megfontolni a törvény módosítását. Január 19-én az Európai Parlamentben már arról beszélt, hogy a törvény megváltoztatása nem presztízskérdés számára.
Martonyi János szerdai nyialtkozata arra utal, hogy a magyar kormány valóban változtatni fog a törvényen.
Kritika és értetlenség az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén
Az első felszólaló Björn Von Sydow svéd szocialista képviselő, a PKGY Politikai Bizottságának elnöke. Szerinte Magyarország az első országok közt volt, amelyek csatlakoztak az Európa Tanácshoz a berlini fal leomlása után, és mostanáig nem is volt jele annak, hogy megkérdőjelezhető lenne az ország elkötelezettsége a demokratikus értékek mellett.
Arról is beszélt, hogy a Fidesz a szavazatok 53 százalékával kétharmados többséghez jutott a parlamentben. Sydow beszédében többször is az "fékek és ellensúlyok" fontosságát emlegette. Szerinte nem a kormány "kockázatos" gazdaságpolitikája a legaggasztóbb, hanem hogy veszélybe került a "fékek és ellensúlyok rendszere". Példaként emlegette a médiatörvényt, az Alkotmánybíróság helyzetét. Hangsúlyozta, nem egyetlen törvényről vagy elszigetelt döntésről beszél.
A téma napirendre tűzését kérő svájci Andreas Gross vette át a szót, aki lényegében ugyanezt a gondolatmenetet követte, hogy a szavazatok 53 százalékával megszerzett kétharmados hatalmát rosszul használja a kormány, és kérte, hogy ezt hagyja abba. A médiatörvény csak a jéghegy csúcsa, mondta Gross.
A svéd Kerstin Lundgren szerint a jó barátnak figyelmeztetnie kell a hibákra. Üdvözölte, hogy azt hallotta, a magyar kormány nyitott a médiatörvénnyel kapcsolatos javaslatokra.
A ciprusi Christos Pourgourides is emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány kifejezte: nyitott a konstruktív dialógusra. "Hiszek benne, hogy korai lenne általános monitoring szükségességéről beszélni" - mondta.
Braun Márton, a Fidesz delegációjának vezetője leszögezte: "Nyugodtak vagyunk". Kijelentette, hogy Magyarország stabil demokrácia. Arról is beszélt, hogy máris látszik a vita kimenetele, és tudnak arról, hogy általános monitoringot kérnek az országra.
A médiatörvény kapcsán felidézte, hogy a kormány most kapott levelet az Európai Bizottságtól, és azt hamarosan meg fogja válaszolni. Tiltakozott az alkotmányozás folyamatát érintő kifogások ellen is. Beszédét azzal zárta: őszintén reméli, hogy sikerül eloszlatni a félreértéseket és az aggodalmakat, és még egyszer megismételte: "Magyarország jól működő demokrácia".
A francia néppárti képviselőnő, GisÈle Gautier kijelentette: meg van lepődve, hogy ilyen vitát tartanak Magyarországról, hogy a magyar demokráciát megkérdőjelezik. A médiatörvény kapcsán emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány többször kifejezte, hajlandó változtatni. Szerinte ezért várni kéne a vitával áprilisig.
